Tisztelt Olvasó!

A hazai közszolgálat elhivatott ismerője, Magyary Zoltán önmaga és kora köztisztviselői számára világos mérceként a következő, mostanság gyakran a fülembe csengő mondatot állította: "A Haza üdvére, a Köz szolgálatában!" 

Akkoriban e gondolat lényegét, értelmét és lelkiségét mindenki értette, magáénak érezte. Szakmai igényesség és hivatástudat hatotta át az orvosok, a tanárok, a papok és a - közösség életében fontos szerepet játszó - más hivatást folytatók munkáját éppúgy, mint a köztisztviselők mindennapjait.

Őszintén szólva – közel két évtizedes lelkiismeretes hivatali munkavégzés után, keserédes fanyalgással búcsúztam magam is a szervezeti léttől. A sóvárgás és az elengedés érzése, mint ahogy az általában lenni szokott, hamarosan átadta helyét lelkemben az életösztönből eredő, hegyek mozgatására is képes, teremtő hitnek. Annak a jövőbe vetett hitnek, amely - az előttünk bezáródó ajtók helyett - mindenkor képes legalább egy kis rést vágni azokon az áthatolhatatlannak tűnő sziklafalakon is, amelyeken először csak kis fény szűrődik át, majd lélekszabadító menekvés kínálkozik.

Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, a lét egyik nagy igazságát eképp összegezte: "Nem, mi nem születtünk reformátoroknak, előbb mi magunkat kell megreformálnunk. Látogatnunk kell az alázat, az önmegtagadás iskoláját." Egészséges önértékelésre van tehát szükségünk mindannyiunknak, melyhez elsősorban nem az egyéni sikereinken keresztül, hanem az alázaton és az önmegtagadáson át vezet az út, a köz javát szolgálva.

Hitünk és tudásunk együtt erősít bennünket abban, hogy végigjárhassuk az utat, mely számunkra rendeltetett. Hitünk segít erőt meríteni a transzcendens nyugalmából, igazságából, míg tudásunk magabiztosságot adó, emberi létünkkel együtt járó örök hatalom.

Büszke vagyok arra, hogy – amióta csak az eszemet tudom – tanulhatok, s most már taníthatok is. Előbbi kézzel fogható eredménye, hogy 2001-ben a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatás Egyetemen igazgatásszervező diplomát szereztem. Egy évvel később pedig az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán politológusként végeztem.

Másnak talán nem fontos, számomra azonban nagy büszkeség, hogy egyetemi éveim alatt a jog- és a politikatudomány nagyjaitól tanulhattam. A rendszerváltás emblematikus személyiségei közül tanított Bihari Mihály, Pokol Béla, Kukorelli István, Schlett István, Kéri László és Stumpf István, de hallgattam előadásokat Navracsics Tibor jelenlegi Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztertől is.

Szép emlékként tekintek egyetemi éveimre, amelyek "hobbimmá" tették a tanulást. Azóta is folyamatosan képezem magam. Jelenleg feleségemmel, a Károli Gáspár Református Egyetem Jogi Karának negyedéves jogász hallgatói vagyunk.

Korábban önkormányzati hivatalokban (Dunavarsány, Bicske, Csákvár), minisztériumokban (KIM, EMMI, BM, MK) ügyintézői és vezető pozíciókat töltöttem be, továbbá tanácsadó cégek munkatársaként különféle hazai és uniós finanszírozású – elsősorban közigazgatás-fejlesztési – projektek szakmai megvalósításával és menedzsmentjével foglalkoztam. 2023 szeptembere óta közszolgálati és vállalkozási szakmai tantárgyakat oktatok Bicskén, a Vajda János Technikumban.

Főállásom mellett a Border Consulting Kft. ügyvezetőjeként szakmai tanácsadással, oktatással, társasházkezeléssel is foglalkozom, 2024 októberétől pedig - Bodmér község lakói bizalmából - önkormányzati képviselőként fogom szolgálni szeretett lakóhelyem közösségét.

Bodmér, 2024. augusztus 1.

Pohlmüllner Tamás