Konferencia a digitalizációról

A Border Consulting Kft. képviseletében 2024. október 29-én részt vettem az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány think.BDPST rendezvénysorozat keretében szervezett "Digitális Magyarország" konferenciáján.

Megnyitó beszédében Törcsi Péter, az Alapítvány kuratóriumi elnöke az európai versenyképesség javításának fontosságát hangsúlyozta, majd a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese, Hidvégi Balázs a Digitális Állampolgársági Program (DÁP) jelenéről és a fejlesztés jövőbeni lehetőségeiről. Elmondta, hogy jelenleg alkalmas a rendszer a személyes és gépjármű adatok egyszerű tárolására, lekérdezésére, míg új funkcióként bevezetésre kerül az Erkölcsi Bizonyítvány igénylés, valamint az időpont foglalás. 2026-tól pedig a hivatalos levelezés, a közműszolgáltatókkal való ügyintézés, továbbá az elektronikus garanciajegy is elérhetővé válik DÁP alkalmazáson keresztül. A DÁP-hoz csatlakozás önkéntes, ezért a Magyarország.hu és a személyes ügyintézés lehetősége továbbra is fennmarad.

Miniszterhelyettes úr a DÁP alkalmazás fejlesztésének fő céljaként az életminőség és a gazdasági versenyképesség javítását említette, adminisztratív tehercsökkentés révén, amely az adatvédelmi szempontok és a legmagasabb informatikai biztonság követelményeinek – uniós irányelv által is garantált – figyelembevételével történik.

A politikai digitalizáció szekció ülésén Szabó Orsolya (CEO, InvestCEE) a digitalizáció egyik európai éllovasaként Észtországot említette, ahol az e-residency program keretében 2015-ben a cégalapítás került a digitalizáció fókuszába, és az elmúlt 25 évben kitörési pontként tekintettek a digitális ökoszisztéma kiépítésére. Ezen kívül Málta eredményeit emelte ki az E-government benchmark tanulmányra utalva.

Lázár Viktor kutatási projektvezető (Mathias Corvinus Collegium) elismerte, hogy félelmek, negatív vélemények sokasága kapcsolódik a digitalizáció fogalmához, amellyel szemben Szingapúr, Dél-Korea és Dánia példáját hozta fel ellenérvként. Ezekben az országokban ugyanis a digitalizáció folyamata nem csorbította a demokráciát, a gazdasági versenyképesség növekedését azonban egyértelműen elősegítette.

Szép Kristóf, a DÁP alkalmazás fejlesztését végző Idomsoft Zrt. szakértője kiemelte, hogy – nyugat-európai példákkal ellentétben – a DÁP nem egyes szolgáltatások digitalizálására törekszik, hanem a komplexitás igényével tekint az állami folyamatokra, eljárásokra. Emellett Anglia jó gyakorlatát emelte ki, ahol az állami informatikai szervezet külön dizájn csapattal rendelkezik az állami honlapok formai esztétikus és mindenki számára értelmezhető megjelenítése érdekében. Érdekességként szólt Kazahsztánról, ahol nagyon sajátosan valósult meg a digitalizáció, mivel az állam tulajdonképpen az egyik legnagyobb bank mobilbank alkalmazására "költözött be".

A Szigethy-Ambrus Nikoletta elemző (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány) által vezetett szekcióülésen részt vevő szakértők elmondták még, hogy:

• A digitalizáció elengedhetetlen feltétele a politikai akarat, a technológiai háttér, a bizalom és a készség szintű digitális írástudás. Utóbbi kettő erősítése feltétlenül szükséges Magyarországon annak érdekében, hogy ne alakuljon ki erős társadalmi ellenállás a digitalizáció folyamatával szemben.

• Jelenleg nagyon kevés kis- és középvállalkozás használ hazánkban digitális aláírást. A DÁP minden magyar állampolgár számára elérhetővé fogja tenni 2025 első felétől a digitális aláírás használatát.

• A digitalizáció folyamatát sokkal inkább a jogszabályi keretrendszer hiányosságai, mintsem a technikai akadályok, műszaki problémák hátráltatják.

• A DÁP által hamarosan elérhető újdonságok: digitális szerződéskötés, e-posta, e-fizetés (állammal szembeni fizetési kötelezettségek teljesítése egy helyen),

• A digitalizáció éllovas országaiban a lakosság edukálása és a biztonságos eszközhasználat az elsődleges feladat, míg a nem éllovas országoknak a jó gyakorlatok követésére kell törekedniük.

• Extrém példa a világban Kína, ahol rendkívül magasfokú a digitalizáció, ez azonban elsősorban az állami célok elérését szolgálja.

• A digitalizáció során lényeges tendencia, hogy a mobiltelefonok népszerűbb eszközökké kezdenek válni, mint a laptopok és az asztali számítógépek.

• Az alacsony biztonságú ügyfélkapu 2024 végével megszűnik, helyét a többfaktoros belépéssel elérhető DÁP veszi át.

• Célok: Idén 500 ezer DÁP regisztráció, 2-3 éven belül az összes ügyfélkapu tulajdonos elérése.

A szolgáltatások digitalizációja szekció ülésén Hortobágyi Ágoston, a DataIT ügyvezetője elmondta, hogy Magyarországon szemléletváltásra van szükség, amelynek érdekében az egyén szintjén szükséges az újítások megismertetése.

Menyhárd Attila, az ELTE Polgári Jogi Tanszékének vezetője szerint a mesterséges intelligencia nem dolgozik hibátlanul, mégis képes lesz részben tehermentesíteni a jogászokat. Nem ez, hanem a felelősség kérdése válik központivá.

Ács Zoltán ügyvezető (MBH Fintechlab) szerint a fejlődés exponenciálisan gyorsul, ezért az adaptivitás kiemelt kérdéssé válik, és egyben korlátot is jelent. Álláspontja szerint a digitalizációnak nincs önértéke, így azt kell digitalizálni, aminek van értelme.

Dr. Kádár Magdolna főosztályvezető (Belügyminisztérium) – az egészségügy irányából megközelítve a kérdést – kiemelte, hogy a digitalizáció nem csupán informatikai kérdés. Részét képezi például a jogszabályi keretek, folyamatok tisztázása, szabályozása, továbbá az egészségügyi szakrendszerek és az ellátás folyamatának egységesítése. Lancz Róbert tulajdonos-vezérigazgató (Doktor24) szerint a szétaprózottság oka az egészségügyben az informatikai beszállítói hálózat sokszínűségében keresendő.

A tudatosság, a biztonsági rendszerek fejlesztés kapcsán Nagy Zoltán, a Telekom biztonsági igazgatója elmondta, hogy az olyan mértékű, amilyen a bűnözés, a bűnözők felkészültsége, magatartása szükségessé tesz. A digitalizálás mellett kiemelt feladat az állampolgárok védelmének biztosítása.

A Szakáli István Lóránd stratégiai igazgató (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány) által vezetett szekció beszélgetésen részt vevő szakértők elmondták, hogy:

• A magyar kis- és középvállalkozások nem igazán befogadóak a technológiai újításokra, mert veszélyeket látnak a fejlődésben. Ez az oka a papírmentes folyamatok nehézkes bevezetésének is.
• A jognál sokkal nagyobb problémák vannak a jogászokkal, a konzervatív intézményrendszerrel. Ezt mutatja például az, hogy máig vitatott egy pdf dokumentum írásos dokumentumként való elfogadása is.
• Az egészségügy területén a lakosság segítése és a szakrendszerek fejlesztése a két fő célkitűzés. Az EESZT fejlesztése jó irány. Lényeges feladat az interoperabilitás erősítése, a rendszeren belüli Pdf állományok strukturálása.
• Az egészségügyben megbízható, valid adatok rendelkezésre állása esetén helye van a mesterséges intelligencia alkalmazásának a döntéstámogatásban.

Végül az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciája a Fintech szektor szekció ülésével zárult, amelynek moderátora Bendarzsevszkij Anton alapítványiigazgató volt. Szakértőként közreműködött: Szombati Anikó ügyvezető igazgató (Magyar Nemzeti Bank), Mudri György vezérigazgató (FintechX Technologies Zrt.), Selmeczi-Kovács Zsolt vezérigazgató (Giro Zrt.), valamint Pogátsa Zoltán közgazdász.